Nem tudni ősrégi e vagy csak a 70-es évektől rákövült a falra. Szeretném hinni, hogy már száz éve ott van, de csak a patinássága teszi érdekessé.
Egyébként Akácfa utca, 7. kerület.
Nem tudni ősrégi e vagy csak a 70-es évektől rákövült a falra. Szeretném hinni, hogy már száz éve ott van, de csak a patinássága teszi érdekessé.
Egyébként Akácfa utca, 7. kerület.
Szinte napi rendszerességgel és vidáman tekertem el, - a kevesek által ismert, - Vizisport utcai evezős telep mellett. Erzsébet, Gubacsi híd töve, a bezárt strandfürdő szomszédsága. Akkor gyűjtöttem be ezt a képet, amikor elkezdték az egész telepet lebontani, vele együtt pedig ezt a kihalt csárdát. Elkezdtem keresgélni és ráakadtam egy boldogtalan írásra. Nem is írom le ide, akit érdekel olvassa el Sajó László írását, jobban jellemzi a környéket, mintha én próbálnék firkálni róla.
Akármennyire is elcsépelt, nagyon szeretem. És pont remek színű időjárási viszonyok jártak. Be kellett gyűjtenem.
1952-ben épült Állami Áruház néven és ugyanezzel a szépséges betűvel feliratozták.
A kecske kukák buliba menet készültek a Kecskeméti utcában, a keresztes szemetesre pedig buliból hazajövet leltem a Kossuth Lajos utcában. A Ferenciek tere nagy vallási központ, eklézsiákkal, hittan könyv boltokkal, Mária Rádiós kocsival, így nem lehet csodálkozni, hogy itt még a kuka is keresztény. Csak szent szemét kerülhet bele!
Többször fordult már elő, hogy valakinek az autójából bámészkodva láttam, hogy milyen érdekes, számomra ismeretlen feliratok és maradékai mellett haladunk. Kis idő után a kapukban ülő csapatokból következtetve könnyen rájöttem, hogy a nyolcker sűrűjében járunk. Kábé egy éve vágyam ennek az ijesztő, idegen, lepattant városrésznek a felfedezése feliratokban - majd valami bátor embör megcsinálja helyettem. Már többször elhatároztam, hogy majd biciklire pattanva, reggel 7-8 körül bemegyek a rizikós helyekre fotózgatni. Akkor még alszanak, ilyen korán csak nem lesz kedve senkinek kicsavarni kezemből a kis olcsó fényképezős mobilomat.
Bár ennél a képnél nem kell semmi extrém helyszínre gondolni, nem a rizikós kis gangelős utcákban csináltam, csak a szélén, a Kálvária térnél a Baross utca sarkán. De már szemezgettem vele egy ideje, csak valahogy nem akaródzott elővenni az ócsó fényképezős mobilt sem. Gyáva fehérnép vagyok ehh... de trenírozom magam.